Együtt könnyebb

Többszintű területi kormányzás és a kohéziós politika jövője

Párbeszéd, együttműködés, bevonás és folyamatos kommunikáció – kulcsszavak, melyek a lakosság, a település, a megye és a minisztériumok közötti kapcsolatot életben tartják. Ezek a toposzok minden előadásban felbukkantak a Többszintű területi kormányzás és a kohéziós politika jövője című térségi és urbanisztikai szakmai eseményen, melyet a Miniszterelnökség, a Lechner Tudásközpont, mint az URBACT Program Nemzeti Tájékoztatási Pontja és a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont közösen rendezett meg november 6-án.

A területi kormányzás, bevonás és együttműködés gyakorlati tapasztalatait, valamint az URBACT városhálózati eredményeket középpontba helyező rendezvényt szervezett a Miniszterelnökség, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont és az URBACT Program Nemzeti Tájékoztatási Pontja, azaz a Lechner Tudásközpont november 6-án, Budapesten. Az esemény főszereplői az URBACT városhálózati projektek, illetve a hazai közigazgatás különböző szintjeinek képviselői voltak, amelyek bemutatták, hogy a többszintű együttműködés hogyan vált egyes települések hasznára. A szakemberek vizsgálták az európai kohéziós politika változásával kapcsolatos forgatókönyveket is, hiszen az európai uniós források elnyerése és -felhasználása, a magyar pozíció érvényesítése rendkívül fontos a hazai fejlesztéspolitika számára.

Ahhoz, hogy az embereknek és településeknek a lehető legjobb legyen az élet társadalmi és gazdasági értelemben is, a különböző intézmények és szereplők közötti többcsatornás, hatékony együttműködés, kiegyensúlyozott partnerség szükséges. A többszintű kormányzás éppen erre törekszik. Az urbanisztika és a térségi tervezés szakemberei a tucatnyi előadással és beszélgetéssel megtöltött szakmai rendezvényen azt vizsgálták, hol lehet erősíteni hazánkban ezt a fajta együttműködést. Körbejárták, mit tehetnek a többszintű kormányzás szereplői, a minisztériumok, megyék és települések, illetve a területen tevékenykedő szakemberek. A másfél évtizedes múltra visszatekintő nemzetközi városfejlesztési program, az URBACT komoly tapasztalattal rendelkezik az együttműködés és települési párbeszéd területén. Eredményeiknek, az egyes városok bevált gyakorlatainak megismerése minden résztvevő számára hasznos és gyakorlatban is jól használható inspirációt adott.

Az eseményt Majorné Vén Mariann a Lechner Tudásközpont, mint a hazai URBACT kontaktpont képviselője és Ongjerth Richárd a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont vezető szakértője moderálta. A nem csak Európában, de Magyarországon is pezsgő és szerteágazó témakört három kisebb mederbe terelve a délelőtt a többszintű területi kormányzással kapcsolatos kutatásokról, jó gyakorlatokról szólt, a délután első fele a gyakorlati együttműködésről és bevonásról, a második pedig az EU-s kohéziós politika jövőjét próbálta prognosztizálni.

Gombos Márk a Miniszterelnökség Településfejlesztési Osztályának vezetője nyitóelőadásában az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság munkájáról beszélve hangsúlyozta, hogy a minisztérium a településekkel való folyamatos párbeszédre törekszik. Rámutatott, hogy a kormányzat és a települések között kialakult diskurzus mellett fontos az is, hogy a hazai falvak-városok egymással is interakcióba lépjenek. Jó példa erre a településképi arculati kézikönyv elkészítése során kialakult gyakorlat, mikor a települések, főépítészek, kamarák és szakmai intézmények, valamint a minisztérium között olyan együttműködések alakultak ki, amelyek egyéb területen is élő kapcsolatokat eredményeztek.

Számadó Róza a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Irodájának főosztályvezetője az „Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II.” című kutatási projektről szóló előadásában bemutatta a kutatás többszintű kormányzással összhangban álló eredményeit és a következtetések levonása után összeállított javaslatokat.  A főosztályvezető elmondta: a többszintű kormányzás haszna a minisztérium számára már 2012-ben is nyilvánvaló volt. A helyi kormányzásra igaz a megállapítás, hogy a helyben minden megtörténik kicsiben is, ezért erre fókuszálva indítottak kutatást. Az önkormányzati területen végrehajtott kutatás célja a szolgáltató önkormányzat szemléletének kialakítása volt. A munka ma is folyik, hiszen a kapacitás- és szakértőhiány fennálló probléma, elsősorban a kisebb települések számára. A kutatás megmutatta: ha minden megyében megyei szintű szakértői gárda működne, az a települések felé nyújtott szolgáltatásokban rendkívül nagy segítség lenne a fent vázolt problémák megoldására. Néhány megyében már van kialakult, jól működő koordinációs forma. A megváltozott önkormányzati működési és feladatrendszer sokkal erősebb kooperációt igényel, így a hatékony működést gátló blokkok új együttműködési formák bevezetésével feloldhatók lehetnek.

Integrált módszerek, jó gyakorlatok, okos kormányzás volt Szigeti-Böröcz Ferenc, a HBH Kft.  vezető URBACT szakértőjének témája, aki példákon keresztül mutatta be, hogyan lehet közösen jobban csinálni valamit. Beszélt például a Hegyvidéki Önkormányzat által működtetett Zöld Iroda KöZöld elnevezésű kezdeményezéséről, amelynek keretében önkormányzatok beszélgethetnek egymással nem csak a zöld területek és a hatósági munka kérdéséről, hanem bármilyen témában. A társadalmi bizalom növekedésének egyik legjobb módja a lakosok bevonása, annak a szemléletnek az erősítése, hogy a lakosok felelősséget érezzenek tulajdonuk és környezetük iránt. A várost, az ott élőket és a települési célokat egymáshoz közelítő rendezvények, mint például a pecha kucha, a vásártér, vagy az innovációs verseny is azt célozzák, hogy az önkormányzati, területi, vagy állami szint meghallhassa a lakosság véleményét bizonyos kérdésekben. Az ilyen típusú bevonási kísérletek alkalmával lehetőség van megtalálni azokat az embereket, akik motorjai lehetnek a lakossági nézőpont megjelenítésének, és rajtuk keresztül lehetséges a helyiek javaslatainak beépítése is a tervekbe.

Legfontosabb, hogy a helyi lakókkal, az ott élőkkel alakítson ki párbeszédet az önkormányzat – foglalta össze a több szintű kormányzás egyik vetületét a helyi településvezető nézőpontjából Pergő Margit, aki amellett, hogy Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke, egyben Berhida polgármestere is. Kiemelte, amellett, hogy a kistelepülések egyre inkább eelszegényednek, elvesztik intézményeiket, az önkormányzati társulások hiányoznak, azért előfordulnak egyes mikrotérségekben, járásokban még működő partnerségi jó példák. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat főépítésze, Pappné Kett Adrienn önkormányzati dolgozóként közelítette meg a nagyvárosi agglomerációk, településegyüttesek működését. A szakember az ideális együtt gondolkodásra a hosszú távú összehangolt fejlesztéseket, integrált térségi szemléletet említette, ajánlásai között a települések módszertani támogatása és a megyék koordinációs szerepéhez szükséges erőforrások biztosítása szerepeltek. Beszélt továbbá a Lechner Tudásközpont készülő online Területi és Települési Tervezést Támogató Rendszerét (4TR) övező települési várakozásról is. Üdvözölte a fejlesztést és az azt koordináló tervezőgárda helyi tájékoztatóit, amelynek keretében előre bemutatják a készülő rendszert és annak használatát a leendő felhasználóknak.

A valós igényekre reflektáló és gyakorlatban folyó URBACT projekteket bemutató második szekcióban elsőként egy XIII. kerületi projekttel ismerkedhettek meg a résztvevők Gábor Péter projektvezető által. A kerület komolyan veszi az önkormányzat szolgáltató szemléletét, így az URBACT Vital Cities projektjének keretébena városi inaktivitás ellen vette fel a harcot társadalmi részvétellel, sportegyesületek, civil és szakmai szervezetek bevonásával, valamint aktív közösségi terekkel, közparki sportrendezvényekkel küzdve a városlakók egészségéért és a helyi közösségek erősítéséért. Alkalmazkodj, vagy lemaradsz! – Ezzel a jelmondattal vezette be a digitális gazdaság témájával foglalkozó prezentációját Kézy Béla nyíregyházi URBACT szakértő. A digitális gazdasággal azért kell a településeknek foglalkozniuk, mert az életünk, gazdaságunk jelentős tényezőjévé vált, akár akarjuk, akár nem. A DESI 2018 országjelentés szerint az digitális technikák integrálásában európai viszonylatban sajnos a sereghajtók közé tartozunk, nem kétséges tehát, hogy ez a terület még sok energia befektetését igényli. A közepes, vagy kisebb városok, települések tekintetében különösen oda kell figyelni a digitális ökoszisztémák fejlesztésére, ahogyan Nyíregyháza a TechTown URBACT projekt keretében tette. A szakértő bemutatta, hogyan lehet fölépíteni egy jól átgondolt, partnerségi tanulási folyamattal segített fejlesztést, különböző források felhasználásával. A közösségi média témája is terítékre került a debreceni gazdaságelemzési szakértő, dr. Kovács István által, aki a social média használatának lehetőségeit mutatta meg a település vállalkozásfejlesztési céljainak elérésében. Az URBACT Interactive Cities eredményeiről beszámoló szakember megmutatta, hogy helyi támogatói csoport létrehozásában közreműködő önkormányzat és egy integrált közösségi média stratégia hogyan tudott hozzájárulni a vállalkozási kedv élénkítéséhez az érintettek bevonásával Debrecenben. A változást jól mutatja például, hogy Debrecen városa azóta is nagy hangsúlyt helyez Facebook profiljának folyamatos frissítésére, a közigazgatási nyelvezettől és a korábbi, némileg nehézkes gyakorlattól elrugaszkodva, gyorsan reagál minden városbeli eseményre, rendszeresen jelen van a város virtuális közösségének életében.

A nap egyik legszórakoztatóbb előadásában Polgár Tibor Szombathelyről érkezett városfejlesztési szakértő mutatta be azt a Tom Sawyer-i eseménysort, ahogyan a százéves – egykor nagyon fontos, mára azonban elfelejtett – városi tulajdonú szombathelyi huszárlaktanyát kísérelték meg újra bevonni a város életébe URBACT projekt keretében, külföldi gyakorlatok megismerése után. Levéltári kutatások alapján facebookon rendszeresen posztolt érdekes történetekkel, az egykori laktanya életének bemutatásával és vezetett sétákkal hozták közelebb a városlakókhoz a 21 hektáron elterülő, 15 műemléképületből áll romos laktanyát. Ezek együtt lassan kialakították az épületegyüttes pozitív narratíváját előbb a helyi sajtóban, majd a városban. A jó irányba elmozduló szemléletváltozás után a terület egy része a tervek szerint lakóterületté válhat, a műemléki épületekben rekreációs közösségi terek, szabadtéri színpad, co-working irodák, inkubátorház, hadtörténeti múzeum, hagyományőrző terület, gondozott park alakulhat ki, természetesen több lépésben.

A kohéziós politika jövőjét latolgató előadások a 2020 utáni időszak uniós támogatási rendszerének jelenleg ismert forgatókönyveit elemezték. Az eseményt záró panelbeszélgetésen európai bizottsági, hazai minisztériumi, szakértői szintről érkező résztvevők vitatták meg az estig kitartó közönség bevonásával a területi kormányzás forró pontjait, különös tekintettel a jelenleg bizonytalan „középső” szintre, a települési társulások, megyei, regionális szervezetek lehetséges szerepeire. A területi kohézió fontosságának látszólagos csökkenése és a jelentős mértékben csökkenő támogatási források mellett a változások az URBACT programot is érinthetik: az adminisztratív egyszerűsítés jegyében egy nagyobb, bizottsági irányítású European Urban Initiative (Európai Városi Kezdeményezés) részévé válhat. Az előadók szerint a tervezett változások jelentős részével szemben vannak fenntartások és a hazai szakemberek is aggodalommal figyelik, hogy melyik forgatókönyv kerül előtérbe. Egy hozzászóló a hallgatóságból ugyanakkor megjegyezte, hogy a források felelős és okos felhasználása csak rajtunk múlik, és ennek a jelentősége talán nagyobb, minthogy éppen milyen változások lesznek.

Az esemény konklúziója egy mondatban összefoglalható: mindegy, hogy minisztériumi, megyei, települési, vagy egyéni szintről van szó, párbeszéd nélkül nem megy, ezt az ösvényt minden résztvevőnek együtt kell taposnia.

További információ, beszámoló és előadások: http://www.urbact.hu/node/409

Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

Juhász Réka